Ljubljana: intelligens, zöld és fenntartható város

Ljubljana, Szlovénia fővárosa és legnagyobb városa, a gazdasági, kulturális és innovatív tevékenységek vibráló központja. Ljubljana idén ünnepli Jože Plečnik születésének 150. évfordulóját, aki fantáziadús várostervező és építész volt, és akinek munkái maradandó hatást gyakoroltak az épített környezetre - mint például az egyedülálló Hármas híd, amely összeköti a város jól megőrzött középkori részét a kereskedelmi központjával.

A Plečnik ikonikus építészetét Ljubljana bőséges zöldfelülete és gyalogosbarát belvárosa mellett megcsodálni a kulturális hagyományok és a városi életminőség ötvözését jelenti. A BBC egy nemrégiben készült videóban Ljubljanát “Közép-Európa új Athénjaként” jellemezte.

Ljubljana története az ellenálló képesség és a feltámadás története. A város túlélte a háborúkat és katasztrófákat, valamint több európai hatalom - többek között a Római Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és Jugoszlávia - uralmát. A 20. században Ljubljana kulturális varázsának és modern városként való potenciális értékének nagy része a kommunista bürokrácia függönye mögött rejtőzött. Ljubljana azonban kultúrájának és nyelvének megőrzésével bizonyította ellenálló képességét, és Szlovénia 1991-es függetlenné válása után elindult azon az úton, hogy Európa egyik vezető városává váljon.

Okos várossá válás a polgárok bevonásával

Ma Ljubljana okos zöld városként és népszerű turisztikai célpontként elismert - a körforgásos gazdaság, az innovatív mobilitás, a környezetvédelem és a kulturális örökség iránti elkötelezettséggel.

Ljubljana okos város sikere a jövőképes vezetésen, a polgárok elkötelezettségén és az európai projektekben való részvételen alapul. A város intelligens városi megoldásokat valósított meg a következőkben:

• A buszmenetrendek elektronikus kijelzői
• A közvilágítás korszerűsítése
• Fenntartható turizmus
• Ingyenes vezeték nélküli hálózat
• Kerékpár- és elektromos járműmegosztás
• Körforgásos gazdasági kezdeményezések
• Környezetvédelmi monitoring
• Közforgalmú villamosvasút a belvárosban
• Közlekedésirányítás
• Közös használatú közterületek
• Urbana turisztikai és városi kártya
• Víz- és energiahálózatok

2021-ben az Eurocities Ljubljanát a város főutcájának újjáépítésében elért sikereiért a közterületek kategóriában díjra jelölte. Janez Koželj professzor, Ljubljana alpolgármestere kifejtette, hogy a járdák és a kerékpárutak kiszélesítése lehetővé tette a város számára, hogy a korábbi négysávos utcát kétsávosra (a tömegközlekedés és a szállítójárművek számára fenntartott) utcává alakítsa. “A teljes felújítás magában foglalta a közvilágítás korszerűsítését, új sugárutak építését és a műemlék épületek felújítását” - mondta.

A ljubljanai városvezetés a polgárokkal együttműködve határozza meg a problémákat, tisztázza a kihívásokat és meghatározza a prioritásokat. Annak érdekében, hogy a polgárokat és a civil társadalmi csoportokat bevonják a városi megoldások közös kialakításába, a város hagyományos csatornákat (közösségi média, okostelefon és e-mail), valamint a polgári kezdeményezések interaktív platformját és a polgármester nyitott ajtók politikáját használja.

Gondolkodj zölden

Az Európai Bizottság szerint a zöld infrastruktúra értéke abból fakad, hogy ugyanazon a területen több funkciót is betölt, például egészséges környezetet és zöldterületet biztosít a szabadidős tevékenységekhez, védi a biológiai sokféleséget, alkalmazkodik az éghajlatváltozáshoz, és gazdasági előnyökkel jár.

Ljubljana zöld referenciái széles körben ismertek, és a várost 2016-ban Európa zöld fővárosának választották. A zöld fejlesztési stratégiára alapozva Ljubljana elősegíti az elhagyott területek regenerálását, ösztönzi a fejlesztéseket a fő közlekedési útvonalak mentén, és aktívan védi természeti erőforrásait és zöldterületeit. A város honlapja azt állítja, hogy “a zöld innovációk a város DNS-ének részét képezik”.

Ljubljana zöld identitása az egész városban nyilvánvaló - egy lakosra 540 négyzetméternyi közcélú zöldterület jut, és a város felületének közel 75%-át zöld területek borítják. Ljubljana 2019-ben már nyolcadik egymást követő évben kapta meg a Föld bolygóbarát önkormányzat címet.

Körkörös kötelezettségvállalás

Ljubljana elismeri a körforgásos gazdaságot mint a városfejlesztés és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak való megfelelés eszközét. A polgárok aktív bevonásával Ljubljana a körforgásos erőforrásokkal úgy gazdálkodik, hogy az újrafelhasználás, javítás, helyreállítás és újrahasznosítás révén megőrzi az értéket.

A város együttműködik a Biológiai Központtal és az Ökológiai Parkkal az erőforrások teljes körforgását és a hulladékgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát lehetővé tevő technológiák előmozdítása érdekében.

A ljubljanai Regionális Hulladékgazdálkodási Központ (RCERO) a környezetbarát hulladékgazdálkodás országos központja. Az RCERO a hozzá beérkező hulladék nagy részét hasznosítja, és kevesebb mint 5% kerül hulladéklerakóba. A város proaktív hulladékcsökkentési és újrahasznosítási intézkedéseinek köszönhetően Ljubljana lett Európa első hulladékmentes fővárosa.

Integrált közlekedés és autómentes városközpont

2007-ig Ljubljana belvárosát nagy gépjárműforgalom és a legtöbb utcán napi szintű torlódás sújtotta. A Ljubljana Vision 2025 célja a város átalakítása az élhetőség javítása révén. “A jövőkép szorosan és harmonikusan összefonja a fenntartható fejlődés és a várostervezés fogalmait”. … és a jövőkép közlekedési része arra irányult, hogy “a közlekedési módok piramisát a feje tetejére állítsa - a legtöbb utat autóval megtett utakról a legtöbb utat gyalogosan megtett utakra”. A város úgy döntött, hogy a belvárosban korlátozza az autók közlekedését, és lezárja az utcákat és a köztereket a motorizált járművek elől - ezzel egy forgalomcsillapított, a gyalogosok és kerékpárosok számára fenntartott közterületet hozva létre.

Ljubljana 2017-ben integrált közlekedési stratégiát fogadott el, amely a fenntartható mobilitásra és a kisebb autófüggőségre helyezi a hangsúlyt. Ljubljana aktívan részt vesz az Európai Mobilitási Hét kezdeményezésben, és az egyetlen város, amely kétszer is elnyerte az Európai Mobilitási Díjat.

Az Avantcarral együttműködve Ljubljana elektromos autómegosztási kezdeményezést vezetett be a mobilitási költségek, a károsanyag-kibocsátás és a zajszennyezés csökkentése érdekében. Az Avant2Go mobilalkalmazás az ügyfélközpontú szolgáltatások teljes skáláját nyújtja a foglalástól a végső fizetésig.

Díjnyertes intelligens turizmus

Ljubljana elnyerte a digitalizációs díjat az Európa 2020 intelligens turisztikai fővárosa versenyen. A zsűri elismerte Ljubljana turisztikai megoldásait (a fenntartható fejlődés, a hozzáférhetőség, a digitális innováció és a kulturális örökség terén), valamint a város turisztikai weboldalát, amely vonzó tartalmat és navigációs alkalmazásokat kínál. 2021-ben Ljubljana hetedik egymást követő évben került fel a Global 100 fenntartható úti cél listájára.

A kultúra városaként Ljubljana színházaknak, múzeumoknak, könyvtáraknak és galériáknak ad otthont, valamint a világ egyik legrégebbi filharmonikus zenekarának. A ljubljanaiak számára a kultúra megbecsülése a mindennapi élet része. Évente több mint 10 000 kulturális eseményt tartanak a városban, köztük tíz nemzetközi fesztivált.

Érzékelők és fenntarthatóság

A ljubljanai BTC City, Európa egyik legnagyobb bevásárló- és üzleti központja a SmartIS City Ltd-t (digitális átalakulási megoldásokkal foglalkozó vállalat) és a Libeliumot (IoT-megoldások tervezője) választotta egy olyan intelligens megoldás megvalósítására, amely erősíti a BTC City környezetvédelmi elkötelezettségét és Ljubljana fenntarthatósági céljaihoz való igazodását. A Libelium szenzorplatformján alapuló megoldás a környezeti feltételek és a légszennyezés ellenőrzésére készült, azáltal, hogy az érzékelőkből származó információkat a Libelium IoT-átjáróján keresztül a SmartIS platformjára küldi.

Egyetemi kutatás és vállalkozói tevékenység

A Ljubljanai Egyetem Szlovénia legrégebbi és legnagyobb felsőoktatási és tudományos kutatóintézete, amelyet a világ vezető egyetemei között tartanak számon. Ismert a tudományos és műszaki tanulmányok magas színvonalú programjairól - és az EUTOPIA (European Universities Transforming to an Open Inclusive Academy), egy tíz európai egyetemet tömörítő szövetség koordinátora.

A DIH Slovenia - a ljubljanai digitális innovációs központ - az egyablakos ügyintézés elve alapján teszi lehetővé a digitális átalakulást. Janja Novoselc kommunikációs tanácsadó a bee smart city-nek elmondta, hogy a DIH Slovenia “tudatosítja és szolgáltatásokat nyújt a digitális kompetencia növekedéséhez, a digitális tapasztalatok és a jó gyakorlatok példáinak cseréjéhez helyi, regionális és nemzetközi szinten, valamint hozzáférést biztosít az adatokhoz a vállalkozói készség előmozdítása érdekében”.

Az innováció és a vállalkozói szellem további vezető szereplői Ljubljanában az AV Living Lab és a Technology Park Ljubljana (TPLJ). Az AV Living Lab az intelligens mobilitás jövőjét szolgáló áttörő megoldásokat segíti elő azáltal, hogy egy tehetségekből álló ökoszisztémát kapcsol össze több iparággal, fejlett technológiával, valamint fizikai és digitális infrastruktúrával. A TPLJ a legnagyobb tudásalapú vállalkozói ökoszisztéma Délkelet-Európában, és az információs technológia, a körforgásos gazdaság, a digitális egészségügy és a biotechnológia klaszterekben tevékenykedik.

A kulturális örökségnek az innováció forrásaként való elismerése

2021-ben az UNESCO felvette Jože Plečnik munkáit és emberközpontú tervezését a világörökségi listára. Plečnik várostervezése és ötletes építészete Ljubljana identitását provinciális városból szimbolikus fővárossá változtatta, ahol a kultúra imázsjavító szerepet játszik.

Ljubljana vonzó imázsa, amely “történelméből, kulturális hagyományaiból és térbeli jellemzőiből ered, erőteljes tényezője Ljubljana gazdasági és társadalmi fejlődésének, és segít új lehetőségek felfedezésében”.

Az Egyesült Városok a Helyi Önkormányzatokért (UCLG) Agenda 21 jelentésében azt írja, hogy a kultúrának a fenntartható fejlődés középpontjában kell állnia. Az UCLG úgy véli, hogy “a városról alkotott új elképzelések átalakíthatják a polgárok hely- és önérzetét. A városok a kulturális erőforrásokat és a kreativitást arra használják, hogy inspirálják, katalizálják és ösztönözzék a társadalmi és gazdasági változásokat, fokozva a helyi ellenálló képességet és a fejlődési potenciált”.

Ljubljanában a digitális technológiák használata a kulturális erőforrások hozzáférhetőségének javítása és a kulturális örökség megőrzése érdekében a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (NUK) egyik fő stratégiája. Elsőbbséget élveznek azok az anyagok, amelyek jelentős értékkel bírnak a kultúrtörténet és a kulturális örökség bemutatásában. A könyvtár digitalizálási programjának fő célja “a digitalizált kiadványokhoz való online hozzáférés biztosítása. Az értékes kulturális örökségi anyagok digitalizálásakor különös figyelmet fordítunk arra, hogy olyan jó minőségű digitális másolatokat készítsünk, amelyek biztosítják a hosszú távú megőrzést” - mondja Nataša Jordan, a NUK szakkönyvtárosa. A digitalizált kiadványok a NUK honlapján érhetők el, a szlovén kulturális örökség számos darabja pedig az Europeana portálon keresztül érhető el.

Ljubljana sikertörténete betekintést nyújt más városok várostervezői számára, mivel megmutatja, hogy a kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés és a kulturális örökség tudatosítása az innováció forrásaként szolgál. Plečnik emberközpontú modellje - amely megmutatja, hogyan lehet összekapcsolni az építészetet és a tértervezést a város életével és kultúrájával - inspirálhatja azokat, akik az intelligens városok jövőjét alakítják.