Pécs a határtalan város
Pécs, Magyarország ötödik legnagyobb települése 2000 éves város, utak és kultúrák találkozópontján, szubmediterrán éghajlattal, soknemzetiségű hagyományt őrző gasztronómiával, a környék méltán híres könnyű fehér- és nemes vörösboraival, ahol egymásra és egymás mellé épült a római kor, a középkor, a török hódoltság, majd a polgárosodás számos, ma is látható emléke.
A Vasarely-imázs pécsi megjelenését nem korlátoznám és szorítanám be csupán egy konkrét, Vasarely-mintás gyalogátkelőhely felfestési akcióban, ennél szélesebb körben képzelem el, marketing-tevékenységgel is összekapcsolnám. Jelenjenek meg a Vasarely-motívumok a város arculatában – kiadványokon, fiatal művészek alkotásaiban. Pierre Vasarely
A város a világ több mint harminc városának részvételével 2008 novemberében megrendezett Élhető Települések nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában a második helyezést nyerte el.
Pécs kitűnő állapotban őrizte meg több ezer éves épített örökségét. Ókeresztény föld alatti város, dzsámi, minaret, türbe, a bolgárkertészek apró házai, a Zsolnay-épületkerámia díszítésű paloták, a Bauhaus építészet emlékei együttesen teszik izgalmasan színessé e települést. Pécs történelmi belvárosa 2000-ben felkerült az UNESCO egyetemes kultúrtörténeti értékek listájára, a Világörökség címet viselheti egész Közép-Európában leggazdagabb római kori leletanyaga miatt.
Az ókori keresztény közösség szakrális életével ismerkedhet meg a közönség a Cella Septichora Látogatóközpontban. Séta közben lépten-nyomon előbukkannak a város török kori emlékei, a főtéren álló Gázi Kászim pasa dzsámija, amely ma római katolikus templom, Pécs egyik jelképe.
Az ezeréves Pécsi Püspökség négytornyú Szent Péter-bazilikája a város emblematikus épülete. A mai Székesegyház elődje, az 1009-ben alapított Pécsi Püspökség főtemploma mára, többszöri átépítés után, neoromán stílusjegyeket visel. 1990-ben II. János Pál pápa pécsi látogatása alkalmából Basilica Minor rangra emelte.
A városképet meghatározó, gazdag kerámiadíszes homlokzatokat, színes mintájú tetőket Pécs a több mint 150 esztendeje itt működő, nemzetközi hírű Zsolnay Porcelánmanufaktúrának köszönheti. A Zsolnay-életművet a Zsolnay Múzeumban tekinthetjük meg. A szintén kiemelkedő Zsolnay-kerámia-kollekcióval rendelkező világhírű Gyugyi-gyűjtemény is a legfőbb kulcsberuházásnak tekintett Zsolnay Kulturális Negyedben kap helyet.
A klasszikus örökség mellett a modernitásnak is otthont ad e város, hiszen Pécsett található a Csontváry Kosztka Tivadar életművét bemutató Csontváry Múzeum. Csontváry a plein air egyik legjelentősebb képviselője, olyan képek megalkotója, mint a Magányos cédrus, vagy a Görög színház Taorminában.
A később világhírt szerzett magyar Bauhaus-alkotókon belül a legnépesebb csoportot a pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas és mások) alkották. A városban számos Bauhaus épület ma is megtekinthető. A magyar, ezen belül pécsi származású bauhäuslerek munkásságát 2010-ben nagyszabású kiállítás mutatja be.
A Káptalan utcában található a Pécsett született Vásárhelyi Győző, az op-art formavilágát létrehozó művész állandó kiállítása, a Vasarely Múzeum. Pierre Vasarely, a művész unokája viseli a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program egyik védnöki címét, ezzel is jelezve azt a fontosságot, amit a város a Vasarely-hagyatéknak tulajdonít.
A Modern Magyar Képtár többek közt a nagybányai festőiskola alapítóinak műveitől az 1920-as évek avantgárdjáig nyújt áttekintést. Az épület udvarán Pierre Székely Kőkertjének modern szobrai között sétálhatunk. A képtár másik épületében található kiállítás az 1950-es évek második felétől kínál áttekintést a kortárs művészet legújabb teljesítményeiig. Szintén a Múzeum utcában található a 70-es évek egyik legizgalmasabb képzőművészeti alkotásának rekonstrukciója, Schaár Erzsébet Utca című műve.
A város kulturális életében nagyon fontos szerepet játszottak az 1960–70-es években itt alkotó progresszív képzőművészek. Hosszú évtizedek óta igen eredményesen működik, és több európai hírű növendéket nevelt ki vizuális és zenei területen a Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskola, valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, ahol festő- és szobrászdoktoranduszokat is képeznek. Évtizedes múltra tekint vissza két kortárs művészcsoport, a Közelítés Művészeti Egyesület és a Bázis Szobrász Egyesület.
A város bővelkedik galériákban. Kiemelkedik ezek közül a Pécsi Galéria két kiállítótere, valamint a magángalériák közül a Parti Galéria és a HattyúHáz Galéria: mindegyik hónapról hónapra számtalan tárlattal kínál újabb lehetőséget a közönség számára a kortárs képzőművészet alkotóinak és irányzatainak megismerésére.
A város szívében áll a pécsi Művészetek és Irodalom Háza, amely programjai révén az elmúlt évtizedekben karakteres szellemi műhellyé vált. Az 1811-ben alapított és 1984-ben intézményesült Pécsi szimfonikus zenekar, a mai Pannon Filharmonikusok a Dél-Dunántúl zenekultúrájának 200 éve meghatározó képviselője. A pécsi színjátszás a magyar színházi kultúra egyik jelentős vidéki centruma, tanúskodik erről a Pécsi Nemzeti Színház, a Harmadik Színház, a Janus Egyetemi Színház és a Bóbita Bábszínház évről évre színesedő repertoárja, és olyan professzionális magántársulatok működése a városban, mint a MárkusZínház.
Pécsnek Bauhaus-örökségét korábban ritkán említették. Az általam kidolgozott koncepció nem archaizáló, nem akarja önmagában elmondani a pályázati anyag minden értékét, kulturális sokszerűségét, hanem karakteresen „valamilyen“ kíván lenni. Fontos számomra, hogy az a vizuális nyelv, amelyen megszólalunk, ne csak a mai kort tükrözze. Ha kortalanul modern tud lenni, akkor értékálló. Nem viszik el a folyamatosan változó divatok. Markáns, tömör vizuális kijelentésre volt szükség. Egységes, ugyanakkor nyitott rendszert kívántam létrehozni, amely képes közös nevezőre hozni látszólag különböző tartalmakat.” Czakó Zsolt