Két keréken Európa kulturális fővárosai között
Igazán különleges előadás részeseivé válhattak azok, akik ellátogattak a napokban Simon Wintermans előadására, aki egy Magyarországon élő hollandként nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy teljesítsen egy 3047 kilométeres kerékpártúrát.
Mindezt azzal a célzattal, hogy ilyen formában kösse össze Európa három kulturális fővárosát, így Pécs mellett a németországi Essent, valamint a törökországi Isztambult.
Amint a különös úti beszámoló során kiderült, mindez csak egy kisebb összekötő kapcsot jelentett számára, hiszen az már különleges meghívójából is azonnal világgossá vált, hogy a kerékpáros teljesítmény mellett szeretett volna még némi inspirációt adni az emberek számára.
Inspirációt arra vonatkozólag, hogy néha ki kell lépni a komfortzónából, a mindennapi rutinból és bele kell kezdeni olyan váratlan kalandokba, melyek nem a megszokottak, melyek felfrissítik az elmét.
Holland diákként Magyarországra
Simon különleges kerékpárútja valóban igazán exkluzív volt, hiszen a túra során aludt elhagyott kastélyokban, kiégett faházakban, magaslesen, malomban, de még egy orosz strandon is.
A budapesti Észt Intézetben tartott előadáson – melyet utólag csak az Európai Kulturális Fővárosainak összekötő útjaként említettek sokan – természetesen nemcsak maga a főhős, hanem legfontosabb eszköze, a sárga zsákokkal kiegészített kerékpár is bemutatkozott.
Majd megjelent Simon, aki egy fiatalos, de mégis kissé cserzett arcú, tipikus bringás öltözetet viselő, mosolygós és vidám férfiként vésődött be a megjelentek emlékeibe. Egy kicsit talán még fáradt volt az úttól, de rögtön belekezdett történetébe, így kiderült, hogy holland diákként teljesen véletlenül lett egy magyarországi Afrika-expedíció tagja, ahol azonnal beleszeretett a nyelvbe.
Úgy érezte meg kell tanulnia, és nemcsak azért, mert szeretett volna kommunikálni a társaival, hanem azért is, mert érezte: lesz még dolga Magyarországgal. Ez volt 1987-ben, majd alig három év múlva ismét hazánk felé sodorta a sors, amikor az Amszterdami Egyetemen – ahol ő maga is tanult – diákokat toboroztak Magyarországra.
Így került Simon Pécsre, ahol nem tanulóként, hanem tanárként rögtön 45 diák számára próbálta megtanítani a holland nyelvet, majd rátalált itt a szerelem, édesapa lett, így a sors döntött helyette: itt maradt Magyarországon, ahol saját vállalkozást indított, de a kerékpározás és a más kultúrák iránti érdeklődés, mint legnagyobb szenvedélye változatlan maradt.
A magyar Forrest Gump útnak indul
Mivel Simon még mindig Pécsen él – és erre nagyon büszke – ezért 2010 novemberében döntött arról, hogy itt az idő valami merész vállalkozásra: felkeresni kerékpárral Európa Kulturális Fővárosait.
Mint Forrest Gump a híres futás során, úgy pattant nyeregbe hősünk, aki utólag bevallotta, hogy kicsit elhamarkodott ötlet volt, hiszen nem keresett támogatókat, így teljes egészében önerőből tekerte le a sokezer kilométert, aminek részeként rengeteg helyre eljutott.
Három hét alatt bejárta kerékpárral Essent, Kölnt, Strasbourgot, Ausburgot, Bécset, Pécset, Szarajevót és Isztambult, de ez még nem minden, hiszen a kaland folytatódik: a jövőben még több mint 70 város kerékpáron történő felkutatását tűzte ki célul.
Kalandokból nem volt hiány
Mint Simon az előadáson elmondta, útja során rengeteg kalandban volt része és megannyi érdekes embert ismert meg. Finnországból Észtországba költözött, de Ukrajnát is megjárt svédeket, közvetlen észteket, zárkózott finneket, oroszokat és még szettukat is.
Külön kiemelte azt a finn éjjeliőrt, aki több száz képpel szórakoztatta őt, melyeket a telefonján tárolt, hiszen Finnországban soha nem történik semmi, így az éjjeliőr munka is kifejezetten unalmas.
A komfortból soha nem csinált problémát. Ha kellett, aludt lőporraktárban, leégett házban, kastélyban, bundás hálózsákban a kánikulai éjszakában, de még luxus loftban is. Evett és ivott, ha kapott, de szerencséjére mindig jó emberekkel hozta össze a sors, soha nem szenvedett hiányt semmiből.
Bár nem készült edzésekkel az útra, Simon úgy érzi nem fáradt el testileg, szellemileg pedig inkább feltöltődött, sőt rengeteget tanult, indulás előtt is inkább a célországban lakó népek és kultúrák sajátosságairól, a történelemről olvasott,
Vannak még tervek
Aki pedig azt hinné, hogy Simon ezzel befejezte pályafutását, az nagyot téved: jövőre ismét útnak indul, mert szeretne eljutni Szlovénián keresztül Portugáliába – természetesen ismét kerékpáron, már ha talál támogatókat.
Erre szüksége van, de nem is azért, hogy kerékpárt vásároljon, hiszen az évekkel ezelőtt beszerzett német bicikli soha nem hagyta cserben, már legalább 10 ezer kilométert megtett ugyanazokkal a gumikkal defekt, baleset és egyéb problémák nélkül.
Amiért támogatókra lenne szüksége, az nem más, minthogy akkor indulhasson útnak, amikor kedve van és amikor érdemes, nem akkor, amikor egy adott országban éppen mindenki nyaral.
Mert neki a találkozások, az emberekkel való interakció az élete, hogy ebből kaphasson még sok-sok olyan élményt, mint amelyeket ezen az előadáson is továbbadhatott az érdeklődők számára.